Vulkánok

A vulkánok a Föld felszínének olyan hasadékai, amiken keresztül a felszínre kerül a magma, más néven az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Kialakulásuk okát tekintve két csoportba sorolhatjuk: Az első csoportba azok a vulkánok tartoznak, melyek többsége a távolodó és közeledő aktív lemezhatárokon alakul ki. A másodikba pedig azok, amelyeknek a kisebb részük az aktív peremszegélyektől távol a köpenyoszlopok fölötti forró pontokon,más néven hőgócokon(ahol a köpenyből származó magma tör a felszínre) alakul ki.

A vulkanológusokat a lemeztektonika elmélete segítte hozzá a tűzhányók működésének pontos magyaráztára. A lemeztektonika fogalma az építő vagy kőműves görög szóból ered.a hetvenes években született a földtudományban ez a forradalmian új elmélet a vulkánokkal kapcsolatban. Több kutatást végeztek, leginkább az egyre gyakrabbi mélyfúrásos vizsgálatok bizonyították be,hogy a nem egységes a kőzetburok, és nem összefüggő héjból , hanem több egymáshoz képest elmozgó lemezből áll. Innen kapta a lemeztektonika nevet ez az elmélet.

A vulkáni megjelenést is három nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe a szubdukciós övezet tartozik,ami két kőzetlemez találkozásánál jön létre. Fontos szempont, hogy csak egy szárazföldi és egy óceáni kőzetlemez találkozásánál. Az óceáni lemez a szárazföldi alá bukik majd az alácsúszott óceáni kőzetlemez széle felemésztődik. A kőzetlemez főleg bazaltot és szilíciumot tartalmaz.

A következő csoportba a lemezszegélyek mentén lévő vulkánok tartoznak, amik a Földnek azon pontjain jönnek létre, ahol a lemezeken törések keletkeznek, és ezen át a magma a felszínre juthat. Ilyen típusú aktivitás legnagyobb része az óceánok fenekén történik

A harmadik egységbe pedig a fent már említett forró pontok tartoznak. Ezek a hőgócok olyan helyek, ahol valahonnan nagyon mélyről, talán a földmag közeléből, állandóan áramlik felfelé a forró köpenyanyag. Ez a felfelé hatoló anyagáramlás nem törődik azzal, hogy felette kontinentális vagy óceáni kéreg van-e, egyszerűen lyukat éget bele, és így születik meg a hőgóc-típusú, vagy más néven a forró pontos vulkán.

Napjainkban a vulkánok meghatározott övekben helyezkednek el, már-már tömörülnek helyenként a Föld felszínén. A legtöbb vulkán a kontinensek pereménél és az azok előtt húzódó szigeteken található, méghozzá a lánchegységek és a fiatal gyűrt hegységek térségében. Ennek oka az erőteljes tektonikus mozgások által kiváltott gyűrődés, és a magma felnyomulását elősegítő törések képződése.

Mivel az aktív vulkánok száma jelentősen lecsökkent, így nem kell tartanunk az állandó kitörésektől sem, ugyanakkor az ún. ,,szunnyadó vulkánok” is aktív vulkánnak számítanak.